Leírás
A Német Vaskereszt II. osztálya az 1939-ben újraalapított Vaskereszt-sorozat szalagon viselt fokozata volt. A kitüntetés formavilága a porosz eredetű Vaskereszt hagyományát követte: előoldalán az 1939-es évszámmal és központi motívummal, hátoldalán pedig az 1813-as évszámmal, amely az eredeti alapítás évére utal.
A jelen példány klasszikus, több részből álló konstrukciójú darab, középen mágnesezhető vas maggal. A karikán jól azonosítható a 40-es PKZ gyártójelzés, amely a Berg & Nolte A.G., Lüdenscheid gyártóhoz köthető. A gyártójelzett példányok gyűjtői szempontból mindig érdekesebbek, különösen azok számára, akik a Vaskereszteket gyártók és változatok szerint is rendszerezik.
Az előoldalon a központi motívum, valamint az 1939 évszám, hátoldalán az 1813 évszám látható. A fekete vas középrész jó megtartású, a kereten kisebb kor- és viselési nyomok figyelhetők meg. A darab eredeti szalagon található, amely szintén szép, gyűjteménybe jól illeszkedő összképet ad.
Állapota jó, gyűjtői szempontból kellemes. A kereszten természetes patina, enyhébb felületi kopás és kisebb használati nyomok láthatók, de a részletek élesek, a szerkezet stabil, az összkép kifejezetten mutatós. A PKZ 40 jelzés, a mágnesezhető vas mag és a klasszikus több részes kivitel miatt jól dokumentálható, gyűjteménybe illeszthető példány.
Rövid háttértörténet
A Vaskereszt (Eisernes Kreuz) a porosz–német hadikitüntetési rendszer egyik legismertebb jelképe. Eredetileg III. Frigyes Vilmos porosz király alapította 1813-ban, a napóleoni háborúk felszabadító küzdelmei idején, és formavilágával (fekete mag, ezüst szegélyű, ún. „pattée” kereszt) a korabeli porosz katonai hagyományokhoz és a lovagrendi keresztformákhoz kapcsolódott.
A kitüntetést a német történelem nagy háborús fordulópontjain újra és újraalapították, ezért az egyes korszakokhoz önálló évszámos és uralkodói jelzésvilág társul: 1870-ben a porosz–francia háború, 1914-ben az első világháború, majd 1939-ben a második világháború kezdetén vezették be ismét. A 1939-es változat központi motívuma a korszak állami szimbólumrendszerét követte, és a rendszerhez új fokozat is kapcsolódott (pl. a lovagkereszti ág).
A második világháborút követően Németországban a náci jelképek nyilvános viselése tiltottá vált; ugyanakkor 1957-ben a Nyugat-Németországban elfogadott szabályozás lehetővé tette, hogy a jogosult veteránok több, korábban adományozott kitüntetést „denacifikált” formában viseljenek – a 1939-es Vaskereszt esetében ez a középmotívum jelképes cseréjét (tölgyleveles megoldás) jelentette.
Paraméterek
| Ország | Németország |
| Időszak | II. világháború |
| Típus | Kitüntetés |
| Változat | Vaskereszt II. osztály 1939 |
| Gyártó | Berg & Nolte A.G., Lüdenscheid |
| Gyártójelzés | PKZ 40 |
| Anyag | Fémötvözet keret, mágnesezhető vas mag |
| Magasság | 43,7 mm |
| Szélesség | 43,6 mm |
| Súly | 17,68 g szalag nélkül |
| Szalag | Eredeti szalagon |
| Kivitel | Több részből álló konstrukció |
| Állapot | Jó állapotú, kisebb kor- és viselési nyomokkal |