Leírás
Az 1920. október 10-i karintiai népszavazás (Kärntner Volksabstimmung) 28. évfordulójához köthető, 1948-as osztrák emlékjelvény, préselt vaslemezből.
A kör alakú, ezüstszürke jelvény előlapján egy stilizált, négykarú kereszt látható, amelynek szárai között sugaras díszítés helyezkedik el. A kompozíció középpontjában babérkoszorúval övezett, kör alakú mező található, benne a „10. OKTOB. 1948” felirattal.
A jelvény hátoldala az előlapi dombormű negatívját mutatja, vízszintesen elhelyezett, külön rögzített vastűvel. Gyártójelzés nem található rajta.
A darab korának megfelelő, patinás állapotú. Eredeti ezüstszínű felülete jelentős részben megmaradt, ugyanakkor mindkét oldalán barnás elszíneződések, felületi rozsdásodás és kisebb karcolások figyelhetők meg. A hátoldali oxidáció erőteljesebb. A tűszerkezet teljes, az előlapi felirat és a dombormű részletei jól azonosíthatók.
Rövid háttértörténet
Az első világháború lezárását és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Karintia déli területeinek állami hovatartozása az újonnan létrejött Osztrák Köztársaság és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság közötti területi vita tárgyává vált.
Az 1918 és 1919 folyamán kialakult fegyveres összecsapások, az úgynevezett karintiai védelmi harcok (Kärntner Abwehrkampf) után a békerendezés keretében népszavazás kiírásáról határoztak.
Az 1920. október 10-én megtartott népszavazáson a kijelölt dél-karintiai terület szavazóinak mintegy 59 százaléka Ausztriához kívánt tartozni. A döntéshez a német és szlovén anyanyelvű lakosság egy részének egyaránt hozzájárulása szükséges volt, és az eredmény meghatározta a térség későbbi államhatárát.
Október 10. a következő évtizedekben a karintiai történeti emlékezet egyik legfontosabb dátumává vált. A népszavazás évfordulóján rendszeresen rendeztek ünnepségeket, felvonulásokat és megemlékezéseket, amelyekhez különféle emléktárgyak és jelvények készültek.
A második világháború után a karintiai határkérdés ismét előtérbe került. Jugoszlávia újabb területi igényeket fogalmazott meg Ausztriával szemben, amelyek az 1940-es évek második felében jelentős politikai feszültséget okoztak.
Ebben a történeti környezetben különös jelentőséget kapott az 1948. október 10-i évforduló. A korabeli ebenthali iskolai krónika beszámolója szerint Klagenfurtban nagyszabású tömegrendezvényt tartottak, amelyen a krónikás becslése alapján mintegy 120 000 ember vett részt. A tartomány különböző vidékeiről érkező résztvevők Karintia Ausztriához tartozása mellett foglaltak állást.
A bemutatott jelvényen szereplő 1948. október 10-i dátum pontosan ehhez a történeti időszakhoz és évfordulóhoz kapcsolódik.
A keresztmotívum, a babérkoszorú és a sugaras díszítés a 20. század első felének emlékjelvényein gyakran alkalmazott ikonográfiai elemek. A kitüntetésjelvényeket idéző forma ellenére a darab nem állami kitüntetésként, hanem évfordulós emlékjelvényként azonosítható.
A jelenlegi példány érdekes tárgyi emléke az 1920-as karintiai népszavazás későbbi emlékezetének, valamint a második világháborút követő osztrák politikai és társadalmi viszonyoknak.
Paraméterek
| Ország | Ausztria |
| Időszak | 1948 |
| Típus | népszavazási évforduló emlékjelvénye |
| Anyag | vaslemez, vastű |
| Szín | ezüstszürke, barnás patina |
| Gyártójelzés | nincs |
| Méret | 41,6 mm átmérő |
| Súly | 3,94 g |
| Állapot | korának megfelelő, patinás állapot, helyenként felületi rozsdásodással, teljes tűszerkezettel |