Leírás
A Vaskereszt az egyik legismertebb német katonai kitüntetés, amelyet eredetileg 1813-ban, a napóleoni háborúk idején alapítottak Poroszországban. Az elismerést később több alkalommal újraalapították, így az első világháború kitörésekor, 1914-ben is. A Vaskereszt II. osztálya a szalagon viselt fokozat volt, amelyet katonai érdemekért, bátorságért, illetve háborús szolgálat során tanúsított teljesítményért adományoztak.
A jelen darab egy 1914-es Vaskereszt II. osztály, klasszikus több részből álló kivitelben. Előoldalán a porosz korona, a központi W monogram és az 1914 évszám látható. Hátoldalán az eredeti alapításra utaló 1813 évszám, tölgyfalevél-motívum, valamint koronás monogram figyelhető meg. A karikán gyártójelzés nem látható.
A kereszt fekete középrésszel és ezüstözött hatású kerettel készült. A darabhoz fekete-fehér porosz szalag / pánt tartozik, amely a kitüntetés megjelenését kifejezetten hangulatossá teszi. A felületen természetes patina, kisebb kopások és korból eredő nyomok láthatók, de a kereszt részletei jól kivehetők, az összkép szép, gyűjtői szempontból mutatós.
A Vaskereszt 1914 II. osztálya fontos alapdarab minden első világháborús német kitüntetésgyűjteményben. Ez a példány jelöletlen, de jó megjelenésű, eredeti szalagos darabként jól illeszthető tematikus gyűjteménybe.
Rövid háttértörténet
A Vaskereszt (Eisernes Kreuz) a porosz–német hadikitüntetési rendszer egyik legismertebb jelképe. Eredetileg III. Frigyes Vilmos porosz király alapította 1813-ban, a napóleoni háborúk felszabadító küzdelmei idején, és formavilágával (fekete mag, ezüst szegélyű, ún. „pattée” kereszt) a korabeli porosz katonai hagyományokhoz és a lovagrendi keresztformákhoz kapcsolódott.
A kitüntetést a német történelem nagy háborús fordulópontjain újra és újra „reaktiválták”, ezért az egyes korszakokhoz önálló évszámos és uralkodói jelzésvilág társul: 1870-ben a porosz–francia háború, 1914-ben az első világháború, majd 1939-ben a második világháború kezdetén vezették be ismét. A 1939-es változat központi motívuma a korszak állami szimbólumrendszerét követte, és a rendszerhez új fokozat is kapcsolódott (pl. a lovagkereszti ág).
A második világháborút követően Németországban a náci jelképek nyilvános viselése tiltottá vált; ugyanakkor 1957-ben a Nyugat-Németországban elfogadott szabályozás lehetővé tette, hogy a jogosult veteránok több, korábban adományozott kitüntetést „denacifikált” formában viseljenek – a 1939-es Vaskereszt esetében ez a középmotívum jelképes cseréjét (tölgyleveles megoldás) jelentette.
Paraméterek
| Ország | Németország, Poroszország |
| Időszak | első világháború |
| Típus | kitüntetés |
| Változat | Vaskereszt II. osztály 1914 |
| Gyártó | azonosítatlan |
| Gyártójelzés | nincs |
| Anyag | fémötvözet keret, fekete középrész |
| Magasság | 44,4 mm |
| Szélesség | 43,9 mm |
| Súly | 18,83 g pánt nélkül |
| Szalag | fekete-fehér porosz szalagon / pánton |
| Kivitel | több részből álló konstrukció |
| Állapot | jó állapotú, természetes patinával és kisebb kor- és használati nyomokkal |