Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Lábjegyzet egy kulacshoz, avagy az RZM rendszere

Lábjegyzet egy kulacshoz, avagy az RZM rendszere

A német Reichszeugmeisterei azaz RZM visszatérő téma a gyűjtők körében. A téma leggyakrabban a különböző tárgyakon felbukkanó gyártójelek alapján jön elő. Sokan hallottak róla, mondhatni felszínesen, keringenek gyártói listák. Én itt a saját ismereteimet szeretném bemutatni a témával kapcsolatban, legyen ez inkább amolyan amatőr kutatói pillanatfelvétel.

A sztori talán a Weimari Köztársaságig nyúlik vissza. Az 1920-as évek közepétől felbukkannak a feltörekvő NSDAP rohamosztagosai, a barnainges SA csoportok. 1927-re kiforrja magát az öltözet, a barna ing mellé barna sapka és különféle kitűzők párosulnak. Ezt ekkor már a párttagok a SA-Wirtschaftsstellelerakataiban tudják beszerezni. A közös öltözet erősíti az összetartozást. A hirtelen növekvő tagszám alapján Hitler kezdeményezi a központi lerakat létrehozását, ahol már nem csak az SA, de általában a párttagok részére szükséges kellékek elérhetőek. Az első ilyen központi lerakat azaz Zeugmeisterei Münchenben jön létre 1928-ban. Később hasonló központi lerakatok jöttek létre több városban, a müncheni lett a nagy központi elosztó, már Reichszeugmeisterei néven. Franz Xaver Schwarz mint a párt fő kincstárnoka felügyeli a lerakatok munkáját 1930-tól, kezd szervezettebbé válni a dolog. 1934-ben életbe lép az NSDAP belső szabályozója, a Heimtückegesetz. A Reichszeugmeisterei a párt önálló belső szervezete lett, mintegy VIII-as csoportfőnökség. A különböző gyártók már engedélyt, licenceket kaptak, amelyek alapján dolgozhattak. A termékek egyértelmű és szigorú szabályozás alapján készülhettek, és kerülhettek a szintén licenc alapján működő üzletekbe. 1934 végére 15 ezer engedéllyel rendelkező gyártó/manufaktúra, 1500 kereskedő, 75 ezer szabómester volt a rendszerben mind-mind licenc alapján.

1. Kép - A Sturmabteilung azaz a Rohamosztag barnaingesei

A minőség meghatározó bibliája a Herstellungvorschriften nevű kiadvány volt. Ebben részletesen, termékkategóriánként leírták hogyan kell kinéznie egy adott ruhadarabnak vagy rangjelzésnek, vagy akár felszerelési tárgynak.

2. Kép - Herstellungvorschriften borítója

Ami nekünk, mint gyűjtőknek lényeges, pontosan leírták, hogy a gyártójel hogyan nézzen ki a termékeken, illetve az un. RZM gyártói cédula a ruhadarabokon. A gyártójel a kerek RZM stilizált logóból, a termékkategória betűjeléből, a gyártó licenc sorszámából és a gyártás évéből állt össze. Az engedéllyel rendelkező gyártókat részletes frissített gyártói listában foglalták össze. Többen mondhatják, persze tudom, az RZM lista fent van a neten, elérhető.

 

2. Kép - RZM cetli egy sípokat tartalmazó doboz oldalán

Itt van egy pici bökkenő. A neten, szakkönyvekben elérhető gyártói listák alapvetően átdolgozottak, bár helyes adatokat tartalmaznak, de hiányosak, és szerkezetileg köszönő viszonyban sincsenek a valós korabeli anyaggal. A leggyakrabban használt anyag a Jensen-féle RZM lista. Igazából termék kategóriánként tartalmazza a gyártók neveit és a gyártás helyét. A termékeknél valójában jóval több alkategória van.

3. Kép - Bolt kirakata, amelyben SA tagok számára gyártott kiegészítők és egyeneruhák láthatóak

Ami nekem feltűnt, minden elérhető RZM anyagban, hogy az alumínium gyártók, az M6 lista hiányzik. Tekintettel hogy amatőr kutatásaim során a hadi felszereléseken vadászgatom, a még be nem azonosított alu gyártójeleket, felmerült a kérdés, hogy vélhetőleg ugyanazok lehettek beszállítók az RZM részére is. De akkor hol az M6 lista? Nos, nem veszett el, mindig is megvolt, de valamiért ezt nem dolgozták át a korabeliből. Ennek okára én nem tudtam rájönni.

Most nézzük az RZM jelölt felszerelések lehetséges háborús kötődését. Az már mindenkinek világos, hogy az RZM pártfinanszírozású szervezet volt. A korai években létrejött a Véderő, azaz az SS-VT. Ezek a háború kitöréséig mind egyenruha, mind felszerelés vonatkozásában a párt pénzéből lettek ellátva, azaz mondhatjuk RZM anyaggal. Ekkor keletkezhettek az RZM jelölt, duplarúnás anyagok. Itt egy picit hadd legyek óvatos, mondjuk úgy inkább, hogy az ilyen jelölések között van olyan, amit a nemzetközi gyűjtői közösség elfogad korabelinek. A szárazföldi haderő a Heer, a vonatkozó utasítások alapján kapta felszerelését, ezek korábban gyártónevesek, később háborús gyártókóddal ellátott termékek voltak, ismerjük ezeket.


4. Kép - RZM és SS jelölt paroli cetlije, a tárgy hátoldalán

A fordulópont véleményem szerint 1938. augusztus 1-e. A Nr.1580/38 g.Kdos. számú parancs alapján az SS-VT öt egységét már, mint harcoló alakulatot, az OKH alá rendelik. Az utasítás 1. pont alapján az SS-LAH szervezetileg továbbiakban motorizált gyalogos ezred, az SS-Germania szervezetileg a továbbiakban gyalogos ezred, az SS-Deutschland szervezetileg továbbiakban 4 zászlóaljjal rendelkező gyalogos ezred, az SS-Nachrichtensturmann szervezetileg továbbiakban beosztott híradó osztály, és az SS-Pioniersturbann amely a továbbiakban motorizált műszaki zászlóalj. A lényeg az utasítás 4. pontjában van, amely kimondja, hogy a fenti beosztott egységek a Hadsereghez hasonlóan kapják a felszerelési ellátmányt. Szerintem ezért sem láthatunk későbbi RZM jelölt anyagot náluk, mert a szabvány M31 mondjuk HRE kulacsot kapták.

5. Kép - Korabeli RZM engedély

A korabeli RZM listát tanulmányozva látható hogy a fém/alumínium gyártók között olyan nevek is vannak, akik később lettek ismertek mint harci jelvények gyártói. Itt én érzek még lehetőséget, talán egy-egy, még nem azonosított gyártó esetében akár segíthet is a lista, de a logikai bekötésekhez azért kell még más is természetesen.

6. Kép - RZM gyártólista

 

A cikkem alapjául szolgáló RZM kulacs M6/2/40 jelölésű. Ez nekünk azt jelenti, hogy a gyártó Heinrich Ritter Esslingen, őt az M31 kulacsokról HRE jelöléssel ismerhetitek. Szintén ő a gyártója a speciális bevonattal rendelkező, úgynevezett "koko" kulacsoknak is. Mint cég túlélte a háborút, darabjai a BGS-ben is rendszeresítve voltak.


7. Kép- A vizsgált kulacs szemből (a cikk írójának saját felvétele)

8. Kép- A vizsgált kulacs kupakja felülnézetből (a cikk írójának saját felvétele)

9. Kép- A vizsgált kulacs nyaka oldalnézetből (a cikk írójának saját felvétele)

Író: Madár János

Tartalomhoz tartozó címkék: Jelvény Németország