A Birodalmi Posta utolsó dobása

1945 áprilisában a Birodalom az elkerülhetetlen vég felé száguld. A megadásról szó sem lehet. Mind keleti, mind nyugati irányból egyre közelebb érnek a szövetséges csapatok. A szovjetek már Berlinnél. A vezetés azonban minden alkalmat megragad, hogy elkerülje az elkerülhetetlent. Ennek egyik eszköze a súlyosan romló morál javítása, amelynek egyik legfontosabb elérhető eszköze a propaganda volt.

Goebbels a végsőkig hitt abban, hogy a Nyugat és Kelet szövetsége heteken, hónapokon belül széteshet és a nyugatiaknak fel kell majd ismerniük, hogy a kommunizmus elleni harcban szüksége van a Harmadik Birodalomra, annak harci és ipari potenciájára. Már csak ki kell húzniuk addig, amíg ezt felismerik és minden jobbra fordul majd, aztán Nagy Frigyeshez hasonlóan Hitler is elkerüli a katasztrofális vereséget, sőt a német nép sokkal erősebben és megújultabban jön ki szorult helyzetéből, mint valaha. Noha az utolsó hónapokban egyre élesebben kritizálta Speert, Göringet és a Birodalom más vezetőit és ezt Hitler tudomására is juttatta számtalan alkalommal, mégsem tudta elérni, hogy akár a Göringet leváltsák pozíciójából. Ahogy Goebbels naplójában is többször említi a propaganda erejével szükséges a német nép lelkületét fenntartani minden áron, hogy a szövetséges csapatokat ne fogadják örömmel, maradjon csak meg bennük az ellenálló szellem. 

1. kép - Szovjet propagandafotó arról, hogy a berlini lakosság milyen szívélyesen fogadja a megtépázott városban a Vörös Hadesereget

A morált így a propaganda minden eszközével igyekeztek növelni, amely már a kezdeti óráktól jól szervezett volt és behálózta a hétköznapokat. Az átlag polgárok minden felületen és minden formában ki voltak téve az irányított média üzeneteinek. Ennek az egyik legmagasabb fokát a film, a rádió, a tömegrendezvények, a plakátkampányok, szónoklatok adták, de ez egészen a legalacsonyabb szintekig jelen volt, mint a jelen cikkben tárgyalt bélyegek is. Erre a munkára, a szervezettségére, az üzenetek legjobban értelmezhető, legegyszerűbben feldolgozható formában történő közvetítésére a propagandáért felelős miniszter különösen büszke volt. Hitt benne és valahol igaza is volt, hogy a Birodalom és ezen belül a párt oda jutott, ahová. 

A cikkben tárgyalt két bélyeget 1945. április 20-án bocsátottak ki, mindössze tíz nappal Hitler halála előtt. Ezek a Harmadik Birodalom utolsó leheletét jelentik, és egyben a Harmadik Birodalom utolsó filatéliai kiadásai. Hitler kancellárrá válásának 12. évfordulója (1945. január 30.) alkalmából az eredeti terv szerint négy bélyeget bocsátanak ki, amelyek négy pártszervezetet (SA - (Rohamosztag - Sturmabteilung), SS - (Védőosztag - Schutzstaffel), NSFK - (Nemzetiszocialista Repülős Hadtest - Nationalsozialistisches Fliegerkorps) és NSKK - (Nemzetiszocialista Motoros Hadtest - Nationalsozialistisches Kraftfahrkorps) ábrázolnak. Későbbi postai rendeletek késleltették a kibocsátást, végül a kiadás napját 1945. április 20-ra, Hitler születésnapjára tűzték ki.

2. kép - A Birodalom utolsó bélyegei 

A romló háborús helyzet miatt csak két tervet, az SA és az SS bélyegeket nyomtatták nagy mennyiségben. Az NSFK és NSKK tervei nagyon kis mennyiségben találhatók bemutató oldalakon és egy ilyen készletet nemrég 26 000 euróért árvereztek el Németországban.

A bélyegeket az SS és az SA alapításának nosztalgikus megemlékezésére szánták, hogy inspirálják a megtépázott német népet az ellenséges szövetségesek nyugati és keleti támadásaival szemben. A bélyegek klasszikus propagandaképeket használnak az SS és az SA hősiességének és eltökéltségének dicsőítésére. Mindkét bélyeg vörös színű és nagy méretű.

A bal oldali bélyegen egy elszánt "SA barna inges" látható, aki egy fáklyát tart, ami a pártgyűlések jelképévé vált. A jobb oldali bélyegen egy Waffen-SS katona látható felszerelésben, géppuskával.

3. kép -  Népfölkelők (Volkssturm) a Birodalom védelmében

Ezek a kiadványok Berlinben csak nagyon rövid ideig voltak használatban. A város fogadóhivatalaiba, "Berlin C.2" és "Berlin W.8"-ba érkeztek meg, amelyek annyi postahivatalhoz juttatták el őket, amennyi még működött. A szovjetek ekkor már folyamatos tüzérségi bombázásokkal puhították a város védelmét. Április 20-án kerültek forgalomba, és legalább egy postahivatalban április 28-ig elérhetőek voltak.

A bélyegeket a következő berlini postahivatalokban árulták:

• Berlin C.2: nyitva április 20-án és valószínűleg másnap is
• Berlin-Charlottenburg 2: április 20-án elhagyták
• Berlin SW.68: április 21-én bezárt
• Berlin C.25 (alposta): nyitva április 20-án és valószínűleg másnap is
• Berlin-Wittenau: április 21-én 19 órakor bezárt
• Berlin-Wilmersdorf: április 25-én 11 órakor bezárt

1945 áprilisának közepén a legtöbb berlini polgár menekült, harcolt, rejtőzködött, vagy már halott volt. A várost teljesen körülvették a szövetséges hadseregek, így még ha valaki levelet akart volna küldeni, nem lett volna hová elküldeni. Ettől függetlenül pont az ostrom volt az oka, hogy ezekből a bélyegekből kifejezetten kevés maradt meg.

4. kép - Német Birodalmi Posta (Deutsche Reichspost) egyenruhája 

Fontos tényező, hogy az SA (Michel 909) és az SS (Michel 910) bélyegek, ahogyan említésre került április 20-án és azt követően csak néhány berlini postahivatalban volt elérhető. Azonban akkoriban a levélforgalmat megszakította az utcai harc. Használt példányok léteznek, és ezek eredete az egyik leghevesebben vitatott téma a német filatéliában. Számos elmélet magyarázhatja a valódi használt példányokat - például korlátozott levélküldések vagy magánfutárok kézbesítései. Azonban több tanulmány is készült a különböző postahivatalokból április 20-a körüli levélküldemények mennyiségéről, és az uralkodó elmélet szerint nem volt levélforgalom azokból a berlini postahivatalokból, amelyek április 20-án megkapták ezeket a kiadványokat. Ezeket a futott példányokat tehát kezeljük óvatosan.

5. kép - Berlin a harcok után, a Brandenburgi kapu